Kategória: Bejegyzés

Játékvezető továbbképzés Szegeden

A Csongrád-Csanád Megyei Játékvezető Bizottság felkérésére workshopot tartottam, konfliktus kezelés témakörben.

Kezdésként a játékvezetői tevékenység során megjelenő, különféle viselkedésmódokról beszéltünk. Az elméletet követően csoportmunkában foglalkoztak a témával a résztvevők, majd közös alkotási folyamat keretében rajzot is készítettek. Érdekes volt számomra megtapasztalni, hogy játékvezető és játékvezető között is megjelennek kibékíthetetlennek tűnő konfliktusok, melyek kezelése bizonyos esetekben fokozott empátiát igényel.

A rajzokat megtekintve meg is szavazták a játékvezetők a leginkább kreatív alkotást

Ebédszünetet követően konfliktuskezelési csatornákat mutattam be a jelenlévőknek, majd egyéni feladat során önmagukat is értékelték játékvezetői szerepük szempontjából. A visszajelzések alapján hasznos önismereti hozadéka volt ennek a feladatnak, felismerve egy adott típusú kommunikációs csatormában való erősséget, illetve az esetleges fejlesztendő területeket. Az egyéni munka után párosával is megosztották egymással tapasztalataikat a résztvevők. Végül egy esetmegbeszélésre került sor, játékvezetői működésmódok és konfliktuskezelési csatornák gyakorlatban való alkalmazásával.

Hasznos volt az esetmegbeszélés is a játékvezetői továbbképzésen

A workshop legnagyobb tanulsága a különféle játékvezetői helyzetekhez való rugalmas alkalmazkodás és a konfliktuskezelési csatornák helyzetnek megfelelő kiválasztása. Öröm volt a szegedi játékvezető társadalommal közösen gondolkodni, érzéseket és tapasztalatokat megosztva együtt fejlődni! Köszönöm.

Besorolás Bejegyzés

Bajnokcsapat akkor és most

Hétvégén ünnepeltük korábbi MTK-s csapattársaimmal a 2003-ban megnyert NBI-es labdarúgó bajnoki cím huszadik évfordulóját. Jó érzés volt találkozni Egervári Sándor edzőnkkel, Fülöp Ferenc klub igazgatónkkal, Dr. Füzi Ákossal, Illés Bélával, Juhász Rolanddal és még sorolhatnám a korábbi kitűnő labdarúgókat. Ahogy beszélgettünk akkori csapatunk sikerének titkáról, feljött néhány szempont, melynek sportpszichológiai vonatkozása is van. Ezeket szeretném most leírni, tisztelegve akkori csapatunk előtt, a teljesség igénye nélkül.

Várszegi Gábor volt az első hazai sportvezető, aki elkezdte alkalmazni Agárdon a labdarúgó akadémiai rendszert. A fiatal játékosok így tanulás mellett kifejezetten a futballra tudtak koncentrálni, ami elősegítette felnőtt csapatba való beintegrálásukat. Ehhez hozzá tartozott, hogy ugyanabban a játékrendszerben játszottak az utánpótlás korosztályai, mint a felnőtt csapat tagjai. Így az első csapat öltözőjébe megilletődötten belépő fiatal labdarúgók otthonosan érezhették magukat a pályán, megtapasztalva a biztonság élményét, hiszen már ismert játékrendszerben mutathatták meg tudásukat.

A szakmai koncepció mellett másik fontos tényező volt a csapat kohézió. Akkoriban 19 éves kapusként kerültem Újpestről az MTK csapatához. Éreztem az öltözőben, hogy az idősebb játékosok atyai szeretettel fogadják a fiatal titánokat. Amennyiben valamelyik játékos hibázott, támogattuk egymást és hibáztatás helyett a hibajavításon volt a fókusz. Az öltözőben rend és jó hangulat volt, ami megmutatkozott a pályán is. Fegyelmezetten játszottunk hátul, elől pedig kreatív futball jellemezte a csapatot.

A fiatal játékosok hatékony integrálási folyamata, a rutinosabb labdarúgók támogató szemléletmódja, a pályán és pályán kívül is megjelenő rend-fegyelem-kreativitás hármas egysége meghatározó volt tehát mentális szempontból. Így történhetett, hogy a már akkor is igen erős Ferencváros FC csapatát megelőztük az utolsó fordulóban, megnyerve a 2002-2003-as bajnokságot.

Újpest-MTK | 0-1 | 2003. 05. 30 | MLSZ TV Archív – YouTube

Emlékszem, az utolsó fordulóban minimális esélyt adtak a szakemberek az MTK bajnoki címének megszerzésére. Azonban mégis úgy alakult, hogy nyertünk korábbi csapatom, az Újpest FC otthonában 1:0-ra, míg a Ferencváros FC döntetlent játszott hazai pályán a DVSC-vel. Mikor kifutottam a mérkőzés előtti bemelegítésre, a következő transzparenssel vártak az újpesti szurkolók: “Igaz újpestit sosem feledjük, visszavárunk Levi.”. Ez akkor hatalmas önbizalom löketet adott, mert éreztem nevelő egyesületem szimpatizánsainak szeretetét is. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy “lehúztam a rolót”, ahogy kapus berkekben mondani szokás és kapott gól nélkül zártuk a mérkőzést. Na meg persze Juhász Roland fejes gólja, aki azután nemzetközi és válogatott szinten is szép karriert futott be. Végül pedig a nagybetűs CSAPAT, annak minden tagjával.

Köszönet ezért a felejthetetlen emlékért akkori csapattársaimnak, sportvezetőinknek, szurkolóinknak és szeretteinknek!

Besorolás Bejegyzés