Kategória: Közéleti cikkek

“Spori, ezért bírom magát, mert őszintén beismeri a hibáját is!”

Forrás: “Spori, ezért bírom magát, mert őszintén beismeri a hibáját is!” – interjú a legjobb magyar játékvezetővel – nb1.hu

A játékvezetők szabályzatában 17 olyan szabály van, melyek alapelveknek tekinthetőek. Emellett van egy 18. íratlan szabály is, mely arra vonatkozik, hogyan alkalmazod mindezeket. Ezekről a pedagógiai és pszichológiai készségekről beszélgettünk a 2023-as év legjobb játékvezetőjének választott szakemberrel. Jelen sportpszichológiai cikk alapja a Berke Balázzsal készített személyes mélyinterjú.

Akkor és most

Az NB I egyik legjobb képességű játékvezetője a 40 éves Berke Balázs. Lassan 20 éve van a pályán. Annak az új játékvezető-generációnak a jeles képviselője, amelyiknél a fizikai állóképesség létfontosságúvá vált a labdarúgás felgyorsulásával. Ahhoz azonban, hogy ezt a szakmát válassza, szükséges volt a játék szeretete is. “Mindig is szerettem ezt a sportot. Mivel játékosként nem voltam olyan tehetséges, apám javaslatára elkezdtem játékvezetőnek tanulni. A futballközegében akartam maradni” – fogalmazott a szakember. Már egészen fiatalon nézte a neves kollégák mérkőzéseit és elleste tőlük a számára hasznos játékvezetői készségeket, tudatosan beépítve azokat formálódó játékvezetői karakterébe.

Balázs kezdetekben nehezen viselte egy-egy pályán elkövetett hibáját, akár hetekig rágódott rajtuk. Elmondása szerint ezekben az időszakokban megoldás lehetett volna, ha sportpszichológus segíti a hiba gyorsabb feldolgozását. Így viszont játékvezetői pályafutásának kezdeti időszakában egyedül kellett megküzdnie ezekkel a helyzetekkel. Önmagát trenírozta és alakult ki benne az őszinte önkritika gyakorlása. Ezt a készséget manapság is egyik legnagyobb erényének tartja. “A hiba ma is fájdalmas, azonban hamarabb túllépek rajta. Visszanézem a meccset, levonom a konklúziót és tanulva belőle továbblépek” – mondta a mára már rutinosnak számító játékvezető.

Kezdetekben sokat jelentett számára a Zala vármegyei játékvezetők közössége, akiktől sok szakmai és lelki támogatást kapott. Előfordult azonban, hogy hiába minősítette jónak egy adott mérkőzésen való ténykedését a játékvezető ellenőr, ő másképp látta teljesítményét. “Hibátlanra törekedtem már akkor is és ez így van a VAR bevezetése óta is” – mondta a határozott jellemű Berke.

Videóasszisztens rendszer (VAR) a játékvezető szemével

Balázs 2020 nyarán a Debrecen – Paks mérkőzésen jól ítélte meg a kapufáról gólvonal elé lepattanó labda helyzetét, nem ítélt gólt a hazai csapatnak. Ez akkor a Paks bentmaradását, egyben a DVSC kiesését jelentette, ami csapatok, játékosok szakmai jövőjére, egzisztenciájára is nagy hatással volt. És “győzött az igazság”. Ekkor még nem alkalmaztak videóasszisztens rendszert, ami manapság megkönnyítheti a játékvezetők ténykedését mérkőzéseket eldöntő helyzetben. Viszont a szakember úgy gondolkodik a VAR rendszerével kapcsolatban, hogy “Elsődlegesen én akarom megoldani a helyzetet, százból-száz alkalommal. Ez a cél. Számomra a VAR megerősítésként szolgál, hogy jól döntöttem.” Hozzátéve, a videóasszisztens rendszer rendkívül hasznos a döntő helyzetek megítélésében.  

Partneri viszony

A fizikai állóképesség, önkritika és határozott jellem mellett Balázs szerint a játékosok partnerként való kezelése is hozzásegítette ahhoz, hogy magas szintre jusson szakmájában, a játékvezetésben. Ehhez azonban a játékos karakteréhez is szükséges illeszkedni, ami pedagógiai készségeket igényel. Van olyan sportoló, aki kikéri magának a tegeződést és szükséges megtartani vele a három lépés távolságot. Előfordul azonban, hogy a játékos igénye szerinti tegeződés mellett egy-egy lepacsizás, szigorúbb hangnemű utasítás vagy akár közvetlenebb kérés is megjelenhet részéről. “Fontos, hogy ne veszítsem el a csapatot, a játékosokat. Ezért tudatosan készülök a soron következő mérkőzésre, figyelembe véve, hogyan tudom fenntartani a kapcsolatot és egyúttal megtartani a távolságot. Így vagyok hiteles.”

Ezt a fajta hozzáállást a sportolók is tisztelik. Erre jó példa egy korábbi bajnoki mérkőzés, amelyen a szakember hibázott az egyik fault megítélésénél, amit a vendég csapat játékosa szóvá is tett nála. Balázs erre így reagált: “Igazad lehet, hogy hibáztam. A következőnél jobban koncentrálok.”Mérkőzés végén ugyanaz a játékos odament hozzá és a következő visszajelzéssel zárult a történet: “Spori, ezért bírom magát, mert őszintén beismeri a hibáját is!”

10 másodperc

Korábbi kapusként látok összefüggést a kapus- és a játékvezetői szakma felelősségteljes volta között. Védhet egy kapus egész mérkőzésen parádésan, egy hibával döntően befolyásolhatja annak kimenetelét. Ugyanígy tevékenykedhet hibátlanul a játékvezető is, viszony egy végzetes hiba az egyik csapatnak három pontba kerülhet. Adódik a kérdés, ez a nagy nyomás hogyan kompenzálható? Mi motiválhat egy játékvezetőt a sport szeretetén túl, hogy ezt a pályát válassza és hosszú távon megállja a helyét? Balázs ezzel kapcsolatban így fogalmazott: “Azt kívánom a fiatal játékvezető kollégáknak, hogy éljék át azt a 10 másodpercet, amikor a Ferencváros és az Újpest csapatát kivezetik egy derbire. Felemelő érzés, ezért is érdemes ezt a hivatást választani.”

Ritkán gondolunk bele a játékvezetők lelki világába. Manapság teljesen elfogadott, hogy játékvezetők is sportpszichológushoz járjanak, feldolgozva egy-egy hibás döntés nehézségeit vagy akár fejlesztési céllal, hogy még jobbszakemberré váljanak. Ez is egy lehetséges út, hogy a játékvezető társadalom olyan szakembereket neveljen ki, mint például Berke Balázs.

Besorolás Cikk, Közéleti cikkek

AMI NÉLKÜL SZOBOSZLAI DOMINIKNAK SEM MENNE: ÖNBIZALOM A SPORTBAN

A cikk forrása: Ami nélkül Szoboszlai Dominiknak sem menne: önbizalom a sportban – nb1.hu

Az önbizalom nem fán terem, mint az alma. Tudatos erőfeszítések eredménye”.

Ez az idézet az egyik, szívemnek kedves tanáromtól származik. És igaza volt. Valóban, nem egy velünk született adottságról van szó, a sportolónak szükséges nap mint nap, folyamatosan dolgozni önbizalmán.

Az önbizalom három belső tényezője

Az önbizalomnak számos belső tényezője van, amit érdemes figyelembe venni. Mégis van három olyan lényeges szempont, melyek alapvető fontosságúak. Ide tartozik egyrészt a fizikai képességbe és az edzettségbe vetett bizalom, azaz „a tudatos edzésmunkának megvan az eredménye”. Kiemelt szerepe van, amikor éppen formán kívül van a játékos és szükséges tudatosítania magában, fizikai szinten mire is képes valójában és a felépített edzésmunkának hosszú távon mindig megvan az eredménye.

Másrészt a kognitív hatékonyságba vetett bizalom is ide sorolható: „El tudom érni a célom, képes vagyok rá.”. A „Nagy cél” eléréséhez szükséges kis célokat is állítani, hogy a résztávokon elért eredmények megerősítsék a játékos önbizalmát és motivációt biztosítsanak a további feladatokhoz.

Harmadrészt pedig a nehézségekkel való megküzdésbe vetett hit is lényeges tényező, mely szerint „a nehézségekből tanulva azok erősségekké válnak”. A sportban töltött évek során megélt kitartás és erőfeszítés, beleértve a rendszeres edzéseket és a nehézségek leküzdését erősítik azt az érzést, hogy „képes vagyok megbirkózni az előttem álló kihívásokkal”. A konstruktív kritika és tanulás a hibákból elősegíti a személyiség fejlődést és optimális önbizalmat. 

A sportolónak szükséges tehát felismernie és elfogadnia erősségeit, saját értékeit. Amennyiben a nehezebb periódusok során hibáira fejlődési lehetőségként tekint, pozitív önértékelésére is koncentrál egyben. Felmerülhet azonban a kérdés: mi a különbség önbizalom és önértékelés között? Illetve mi a kapcsolat a két fogalom között?

Önbizalom és önértékelés kapcsolata

Szükséges megkülönböztetnünk az önértékelést és önbizalmat, noha a két fogalom összefügg egymással. Az önértékelés stabilabb tényező, ide tartoznak az erősségeink, fejesztendő területeink, emberi értékeink, míg az önbizalom inkább az adott helyzetre vonatkozik. Tehát ahogy a teljesítmény, úgy az önbizalom is függ az adott helyzettől, természetes jelenségként hullámzik. 

Nézzünk egy példát. A játékos teli van önbizalommal aktuális edzője irányítása alatt, kiemelkedő teljesítményt nyújt. Idővel azonban a csapat teljesítménye romlik és elküldik a trénert a klubtól. Az új edzővel a sportoló kevésbé szimpatizál, kevesebb pozitív visszajelzést kap, bizonytalanná válik saját képességeiben, teljesítménye romlik a korábbihoz képest. Amennyiben pozitív az önértékelése, el tudja fogadni, hogy az adott helyzet miatt játszik önmagához képest gyengébben és valójában a képességei alapján többre hivatott. Hozzáteszem, sok esetben ennek felismerésére sportpszichológus bevonása szükséges.

Amennyiben az önértékelése alacsony, saját tudását fogja leértékelni a helyzet tudatos elemzése helyett, így értelemszerűen csökkeni fog az önbizalma is. Gondoljunk csak bele, amit egyszer már huzamosabb ideig meg tudtunk csinálni, azzal a képességgel már rendelkezünk, tehát képesek vagyunk aszerint cselekedni újra és újra!

Az önbizalom külső összetevői

A belső tényezők mellett számos külső környezeti feltétel is lényeges szempontnak tekinthető. 

Ide tartozik a reálisan belőtt versenyzési szint, vagy akár a megfelelő sporteszközök, illetve a csapat teljesítménye mellett annak jövő perspektívája is. Példának okáért egy olyan csapatban, ahol a sportolók nagyratörő terveket szőnek, viszont a képességeik ezzel nincsenek összhangban, valószínűleg a csapat teljesítménye csalódást fog okozni és ez negatívan hat a csapat tagjainak önbizalmára is.

Munkám során azonban azt tapasztalom, leginkább a támogató környezet segíthet a játékosnak abban, hogy megbirkózzon a kihívásokkal és stabil maradjon önbizalma a pályán, valamint pályán kívül. A család, edzők, csapattársak, illetve egyéb közösségek által nyújtott pozitív visszajelzések és támogatás lényeges szerepet játszanak az önbizalom optimális szinten tartásában. A hozzánk közel állók érzelmi támogatása, őszinte érdeklődése, egy-egy jól időzített pozitív visszajelzése aranyat ér!

Érdekes a sporton kívüli közösségek jelenléte is. Pályafutásom során volt olyan csapattársam, aki zenekarban gitározott, mások szervezett erdőtúrákra jártak, illetve egyetemi tanulmányok során is egy közösség tagja lehet a játékos. Ebből a nézőpontból „több lábon áll” a sportoló és az érzelmi támogatás több irányból érkezik, ami felgyorsítja az önbizalom optimalizálási folyamatát, nehezebb időszakok során.

A csapatönbizalom

A sportoló egyéni önbizalma mellett beszélhetünk csapatönbizalomról is. Ez a csoportot alkotó tagok összességének hite abban, hogy a csapat mennyire képes sikeresen teljesíteni, elérni a közös célokat. Ez a típusú önbizalom fontos szerepet játszik a csapatmunka minőségében és hatékonyságában. Rendszerint stabil önbizalommal rendelkező csapatok mögött támogató edzők, szurkolótábor és vezetőség figyelhető meg, csapat szinten helyén kezelve a sikerek mellett az esetleges kudarcokat is.

A csapatban való részvétel során alaphelyzetben minden játékosnak van egy meghatározott szerepe és felelőssége a csapat sikere érdekében. Amikor a sportoló sikeresen teljesíti a csapat érdekében rá háruló feladatokat, nő önbizalma, ami pozitív hatással van mintegy „érzelmi ragályként” a csapat önbizalmára is. Ehhez azonban szükséges edzői oldalról, illetve a klub vezetőségének részéről, hogy a szerephatékonysághoz tartozó kötelezettségek és elvárások egyértelműek legyenek. 

Gyakran előforduló eset, hogy a csapat eredményes és hatékony, magas szinten teljesítenek tagjai. A sikerek kezelésében viszont ugyancsak lényeges szempont a reális önértékelés és optimális önbizalom. Amikor már elhiszik a csapat tagjai, hogy „a bab is hús” és az addigi erőfeszítések elegendőek, akkor egyre kevesebbet tesznek az aktuális cél elérése érdekében. Mindez kellemetlen meglepetéseket eredményezhet az egyén és a csapat sportteljesítményében.

A csapat önbizalma pozitív kapcsolatban áll annak kohéziójával is. Ezt elősegíti az a típusú edzői felfogás, amikor nem elsődlegesen kritikával és a csapattagok közötti versenyt erősítve sarkall jobb teljesítményre, hanem a csapat és egyén önmagához képest mérhető fejlődését és egymás támogatását hangsúlyozva motiválja a játékosokat.

Összegzés

John Wooden legendás kosárlabda edző korábban így fogalmazott: „Ne engedd, hogy amit nem vagy képes megtenni, befolyásolja azt, amit képes vagy véghez vinni.”. A pozitív önértékelés fejlesztése és az önbizalom optimális szinten tartása tehát egy élethosszig tartó folyamat, és a sportolónak mind mentális, mind fizikai szinten szükséges dolgoznia érte. A sportpszichológusok támogatják a sportolókat megfelelő stratégiák és technikák kiválasztásában, valamint alkalmazásában, így maximalizálva sportteljesítményüket. 

Gyakran hallom, hogy az élsport nem egészséges. Én inkább abból a szempontból nézem ezt a kérdést szakemberként, mit adhat pozitív értelemben az élsport. Az elkötelezettség, a kitartás, a céltudatosság és a személyes fejlődés során beépülő értékek nemcsak a pályán, hanem a pályafutás végével, az élet más területén is hasznosíthatók. Így az élsportban töltött évek pozitív önértékelést és optimális önbizalmat adhatnak a civil élet során is.

A cikk szerzői: Szántai Levente és Szikora Attila

Besorolás Közéleti cikkek