Kategória: Közéleti cikkek

EDZŐJE BESZÓLT NEKI, EZ MOTIVÁLTA BALAJCZA SZABOLCSOT

Bevezető

A cikksorozat első részében Király Gábor beszélt a kapus szakma titkairól, saját pályafutására vonatkoztatva. Részéről előkerült az önkritika, következetesség és a valós élethelyzetek létrehozása az interjúnk során. Emellett Balajcza Szabolccsal közös pontként a célorientáltság és állandóság szerepe is megjelenik mint a tartósan kiemelkedő kapusteljesítmény titka. Nézzük meg, milyen tényezők határozták meg a Kaposvári Rákóczi FC és Újpest FC korábbi kiválló hálóőrének pályafutását.

Forrás: Edzője beszólt neki, ez motiválta Balajcza Szabolcsot – nb1.hu

Kitartó szülői támogatás és a pályafutást végig kísérő dacosság

“Mindig is tudtam, hogy kapus akarok lenni” – kezdte beszélgetésünket Balajcza Szabolcs. A kapus a Kaposvári Rákóczi FC és Újpest FC színeiben több mint 300 első osztályú mérkőzésen védett. A profi kapussá váláshoz meg is kapott minden támogatást szüleitől. Ők időnként az utolsó forintjukat is arra költötték, hogy megtankolva Lada gépkocsijukat elvigyék Szabolcsot aktuális mérkőzésére. “A szülői támogatás nagyon fontos.”

Anyum például rendszeresen varrta a foltot nadrágjaimra, apum szerelőkesztyűjében védtem az óvodában, ahol két kuka volt a kapufa.

– mondta a Puskás Akadémia FC jelenlegi kapusedzője. Szükség is volt a szülői támogatásra. Például amikor 14 évesen nagy törést élt meg karrierjében a későbbi újpesti kedvenc.
A mai napig rossz érzést kelt benne, amikor egy gyengébben sikerült kaposvári utánpótlás mérkőzés után edzője azt mondta neki:  “Ameddig én vagyok itt az edző, egy percet sem fogsz védeni.” Ezután három éven keresztül a kispadot koptatta és elvétve kapott lehetőséget a bizonyításra. Sokan abbahagyták volna, őt azonban szülei továbbra is vitték edzeni. Apja azzal biztatta a nehezebb időszakokban, hogy: “Mész edzeni, hosszú távon kifizetődik a befektetett edzésmunka.”

Emellett a fájó megjegyzés hatására kialakult nála a dacosság megküzdési stratégiája, mellyel kapcsolatban így fogalmazott: “Akkora dacot szült bennem az edző, hogy az végigkísért egész pályafutásomon.”

Ez a dac jelent meg később, már az Újpest FC kapusaként is, amikor 2014 nyarán Marko Dmitrovic igazolásával kispadra került. “Akkoriban mindenki hibás volt, csak én nem. Két hónapig nem szóltam a kapusedzőmhöz, Pálinkás Bandi bácsihoz sem” – mondta nehezebb újpesti időszakával kapcsolatban. Aztán a Magyar Kupa megnyerésének lehetősége adott neki új célt. Rendbe rakta magát fejben és az lett a “víziója”, hogy ő emeli fel a kupát a döntőben. Vezetésével végül 12 év után nyert újabb rangos címet a csapat. “A döntőben hősnek éreztem magam, a DVTK ellen tizenegyesekkel nyertünk, ez volt pályafutásom egyik legnagyobb pillanata” – emlékezett vissza a kupa menetelés csúcspontjára. És a kupát nemcsak felemelte a döntőben, de még a mérkőzésről hazafelé tartó buszúton is ott pihent a mellette lévő ülésen.

2014. május 25. Újpest – DVTK (Magyar Kupa-döntő) – YouTube

Céltudatosság, felelősségvállalás és labdarúgás iránti szeretet

A céltudatosság csírája még óvodásként, a Magyar labdarúgó válogatott 1986-os vb-szereplése során jelent meg nála. “Ahogy láttam egy Disztl Péter nevezetű úriembert a kapuban, az akkora motiváció volt számomra, hogy onnantól én voltam az edzéseken és a téren Disztl Péter, miközben védtem a lövéseket” – emlékezett vissza az élvonalban 24 évesen bemutatkozó, korábbi kitűnő kapus.

Elmodása szerint akkor vált tudatossá számára, hogy a Kaposvár Rákóczi FC első számú kapusa lehet, amikor 18 évesen felkerült az akkor másodosztályú csapathoz. “Előtte csupán álom volt számomra, ekkor azonban elérhető céllá vált” – említette másik vízióját. Olyannyira, hogy abban a szezonban be is mutatkozott a bajnokságban, sőt, meghívta Tornyi Barnabás szövetségi edző az akkori U21-es válogatottba. Ez megerősítette őt abban, hogy a kitartó edzésmunka valóban kifizetődik, illetve a sikertől nem elkényelmesedett, hanem még motiváltabbá vált.

A célok folyamatosan jelen voltak és vannak Balajcza Szabolcs életében, aki pályafutása befejeztével kapusiskolát indított Újpesten. Szakmai fejlődésére felfigyeletek a Puskás Akadémia FC csapatánál, így teljesült az a víziója is, hogy felnőtt kapusokkal, profi szinten dolgozhasson.

A kapusposzt legnagyobb értékének a felelősségérzetet tartom

– folytatta Szabolcs. Ezt a édesanyja gyerekkorától nevelte belé, és ennek köszönhetően is lett mind a Rákóczi Kaposvár FC, mind pedig az Újpest FC csapatkapitánya. Balajcza Szabolcs egyértelműen a négyszemközt beszélős, társait meghallgató és a klubvezetőknél csapatát diplomatikusan képviselő kapitányok közé tartozott. Megérintette mások nehézsége, mindenben segített csapattársainak, ezért tiszteletet érdemelt ki köztük empatikusságával.

Balajcza Szabolcs Best of DVD.avi – YouTube

Korábbi kapusisoklájának növendékeivel is mind a mai napig tartja a kapcsolatot, ha szükséges, tanácsokkal látja el őket.

Balajcza Szabolcsnak az eddig említett értékek mellett kiskorától egy aduász volt a tarsolyában, ami 14 éves kora óta – akkori edzője abuzáló kritikája ellenére – a mai napig is a labdarúgásban tartja: “A labdarúgás iránti szeretet, a kapusposzt szeretete segített, hogy ne adjam fel. Esténként leraktuk a táskákat kapufának, és fociztunk a téren. Szerettem edzeni, most is szeretem ezt a sportot.”

Emiatt is vált sok fiatal kapusnövendék példaképévé, hasonlóan ahhoz, ahogy annak idején ő is Disztl Péter nevét kiáltotta egy-egy védés után.

Besorolás Közéleti cikkek

“Régen, amikor a traktor letolta a havat, ott maradt a keréknyom, és abban vetődtünk” – sportpszichológiai beszélgetés Király Gáborral

“Végy egy jó kapust!” – tartja labdarúgó berkekben a mondás. “Minden kapus flúgos!” – szól a másik gyakran ismételt mondat. Érdekes ellentmondás, hogy az utolsó mentsvár, akiben a csapat még megbízhat, egyszerre felelősségteljes és még sincs ki a “négy kereke” a csapattársak, edzők többségének véleménye szerint. A kapusok pszichológiája című cikksorozatomban elismerésre méltó kapus karriert befutó sportemberekkel beszélgetek. Mitől lesz igazán megbízható egy kapus? Mitől tud folyamatosan nagy nyomás alatt teljesíteni? Mi a kapusok titka? Ezekre a kérdésekre keresem a választ volt élvonalbeli kapusként és pszichológusként, Király Gábort, Balajcza Szabolcsot és Szűcs Lajost megszólítva.

Forrás: “Régen, amikor a traktor letolta a havat, ott maradt a keréknyom, és abban vetődtünk” – nb1.hu

Célorintáltság, önkritika és az állandóság szerepe

“Megdolgoztam az értékeimért pályafutásom során” – kezdte Király Gábor, aki sportkarrierje befejeztével jelenleg a Király SE elnökeként dolgozik Szombathelyen. Öt évesen kezdett el focizni a korábbi 108-szoros válogatott kapus, és édesapja vitte el először edzésre, aki maga is a Haladásban játszott középpályásként. “Tőle kaptam a célorientáltságomat. Láttam egészen kicsiként, ahogy készül a mérkőzésekre, tisztítja a cipőjét, csavarja be a stoplikat. Mindenhol a célt keresem, hogy mit tudok kihozni egy adott helyzetből”. A célorientáltság mellé erős önkritika is társult: Király Gábor egészen 12 éves koráig sírt minden bekapott gól után. “Aztán valami átfordult bennem. Elkezdtem kapusedzésekre járni Szarka Zoli bácsihoz, és éreztem, hogy technikailag fejlődök.” Egészen 30 éves koráig jelen volt a kiváló kapus életében az erős önkritika, amikor is “levetkőztem a túl sok nyomást, amit magamra gyakoroltam. A finomítás és a minőség került előtérbe” – tette hozzá az önmagát folyamatosan fejlesztő sportvezető. Boldog gyerekkora volt, összetartó családban nőtt fel, egyke gyermekként. A kapcsolatok mindig is kulcsszerepet játszottak életében. “Ahogy visszaemlékszem magamra, boldog és mosolygós óvodás voltam. Az ovis társaim felével ugyanabba az iskolába is jártunk, így jó osztályközösségünk volt, állandóság jellemezte a gyerekkoromat.” Király Gábor 17 évesen mutatkozott be a magyar élvonalban, és sosem gondolta volna, hogy 21 évesen külföldre fog szerződni, egyszerűen a Hali első számú kapusa akart lenni. Mégis 18 évet légióskodott, és ebben lényeges szerepe volt a hozzáállásának: “Mindig nyíltan és őszintén kommunikáltam és ez a mai napig fontos számomra vezetőként. Meg akartam tanulni németül, angolul és hazahozni a kinti tapasztalataimat a magyar srácoknak.”

Király Gábor manapság a Király SE elnökeként tevékenykedik, mint sikeres sportvezető

Következetesség, valós élethelyzetek létrehozása és elkötelezettség

“Az akaraterőmet édesanyámtól hozom, hogy menjek előre, bármi is történjen” – folytatta sportpszichológiai beszélgetésünket a német Hertha BSC és az angol Crystal Palace korábbi kapusa. Megtanulta, hogy a cselekedeteinek mindig megvannak a következményei, éppen ezért odafigyel mind a mai napi az apró részletekre. “Tegyük fel, hogy a sporteszközöket tartalmazó konténerben rendetlenség van. Egyszer szólunk a gyerekeknek, hogy tegyenek rendet, és ha másodszor még mindig nincs rend, harmadik alkalommal bezárjuk a konténert, és aznap labda nélkül fogják megoldani az edzést a játékosok.” Ezzel a szemléletmóddal az a célja Király Gábornak, hogy valós élethelyzeteket hozzanak létre a Király SE edzőinek és sportolóinak fejlődése érdekében. “Ha csak azt kéri az edző a játékosától, hogy fusson gyorsan, az jó esetben is maximum iparkodva fog futni. Ha azonban lemérjük az idejét, és azt kérjük, döntse meg saját rekordját, már tényleg sprintelni fog. Ugyanez a helyzet a 3v2-es befejezéseknél. Valós élethelyzet, ha van öt másodperced befejezni a támadást létszámfölényben.” A válogatott korábbi első számú kapusa szerint megváltozott a világ, digitalizálódott, sokkal több benne az analizálás, és jóval elfogadóbb, mint korábban. “Az élet változik, neked is változnod kell. Azáltal azonban, hogy fejlődik a világ, valamit ki is öl az emberekből, például a túlélés ösztönét. A szegénységből kitörő játékosoknál már nincs meg a fokozatosság. Nem látni a következő lépcsőfokot, mert egy akadémiára bekerülő, nehéz sorsú gyerek mindent megkap azonal. Szerelés, meleg étel, ágy, még néha egy kis zsebpénz is, minden adva van. Hiányzik az elköteleződés. Régen, amikor a traktor letolta a havat, ott maradt a keréknyom, és abban vetődtünk; ma minőségi futballpályák állnak a rendelkezésünkre” – zárta le sportpszichológiai beszélgetésünket Király Gábor.

A korábbi kiváló sportember jelenleg sikeres sportvezetőként tevékenykedik, melyben a gyerekkortától kezdve, személyiségébe beépült értékek kulcsszerepet játszanak. Példaként szolgál a mai labdarúgók számára, mely szerint a céltudatosság, a fejlődést elősegítő önkritika gyakorlása, a sportban és sportpályán kívül megélt állandóság milyen messzire vihetnek egy tehetséges sportolót. Király Gábor pályafutása során megtanulta, hogy a cselekedeteinek súlya van, és az ember a saját bőrén keresztül tapasztalja meg a világ működését, amennyiben kellően elkötelezett és nyitott rá.

Besorolás Közéleti cikkek