A futballban a kognitív képességek magas szintje a megfelelő és hatékony gondolkodáshoz, illetve a játékban előforduló döntések meghozatalához szükséges. A sportolók pszichés funkcióinak vizsgálatához egyre modernebb eszközök állnak rendelkezésünkre. Ebbe a kategóriába tartozik a Vienna Test System is (VTS), mely egy valid számítógépes pszichológiai mérőeljárás.
Kutatásunk során a kognitív képességek fejlesztését holisztikusan közelítettük meg, azaz rendszerelvű gondolkodást alkalmaztunk. A kognitív képességek fejlesztési folyamatait beépítettük a heti képzési periodizációba, figyelembe vettük az edzések tervezésében és az edzésvezetés során, továbbá a hétvégi mérkőzésekkel is kapcsolatba hoztuk. A kognitív-képességfejlesztő gyakorlatokat, azok szerepét és jelentőségét a sportolók felé is kommunikáltuk. A VTS rendszert a fejlesztési folyamat elején, az aktuális állapot meghatározására, és a folyamat végén, az eredmények vizsgálatára alkalmaztuk.
A vizsgálati csoportot akadémiánk 2021/2022-es idényben játszó U13-as korosztálya alkotta (2009-es születésű sportolók), míg a kontroll csoportot a 2020/2021-es idény U13-as csapata (2008-as születésű sportolók). Azért döntöttünk az életkor mentén történő összehasonlítás mellett, mert rendelkezésünkre álltak az elmúlt év VTS adatai is, mindkét korosztály esetén. A vizsgálati csoport holisztikus szemléletű futball specifikus kognitív fejlesztésben részesült a 2021-2022-es bajnoki szezonban. Smartfootball-módszert alkalmaztunk a logikai döntéshozatal fejlesztésére, Sisa-agyaló gyakorlatokat az ingerfelvétel, téri tájékozódás, reakcióidő, figyelemváltás és figyelemmegosztás fejlesztésére, Coerver-módszert a labdaérzékelés fejlesztésére, míg Life Kinetik módszert a figyelemmegosztás és a koncentráció fejlesztésére.
A vizsgálati csoport sportolói jobban teljesítettek az első mérési ponthoz képest második alkalommal, eredményeiket saját magukkal összehasonlítva. A különbség figyelmi funkciók-, logikai döntéshozatal – és reaktív viselkedés esetén is megfigyelhető volt. Továbbá logikai döntéshozatal és reaktív viselkedés esetén az első mérési ponton nem volt különbség a két korosztály között, azonban a második mérés alkalmával a vizsgálati csoport sportolói jobb eredmény értek el. A tanulmány forrása: https://magyaredzo.hu/magyar-edzo/#dearflip-df_25139/1/
Forrás: https://magyaredzo.hu/magyar-edzo/#dearflip-df_25139/1/
